Megérett az idő, ezen bejegyzés megírására. Remélem kedves olvasó, hogy mire az alábbi sorok végére érsz, megváltozik Benned valami, esetleg megerősítelek érzéseidben. Ez attól függ, hogy milyen szemmel nézed jelenleg a világot. Nézzük előbb azt, hogy 2012 év végére hová sodródtunk a történelem viharaiba, s most nem történelmi szempontból, hanem erkölcs és értékrend szempontjából vizsgálnám a kérdést. Sokszor gondolok arra, hogy egy-egy cselekedetemet miként ítélik meg Őseim, bevallom sokszor, s talán egyre többször jár ez a fejemben és gondolkodok el rajta.
Egy igen elismert sportolóból lett, sikeres pénzügyi tanácsadó szerint, jelenleg profitorientált kapitalizmus van, magyarán akkor lehetünk sikeresek és engedik meg, hogy boldogok legyünk, ha sok pénzünk van. Ennek érdekében minden álmodat és gyerekkori vágyadat fel kell adnod, hisz helyt kell állnod a farkastörvényekkel irányított mókuskerékben. Valóban így van ez? Ilyenkor szoktam Őseimet kérdeni...Te is tedd meg, kérlek!
Tudod-e ebben a rendszerben normálisan felnevelni a gyermekeidet, odafigyelni életed szerelmére, támogatni szüleidet, közösséget építeni, hazafiságodat kimutatni, egyszerűen boldogan élni? Ha azt mondod, igen, mert van pénzem és bármit megtehetek, akkor kérlek ne olvasd tovább soraimat, mert nem fogsz megérteni...csupán egyet kérdeznék. Kitől függ, hogy mennyi pénzed van? S ha erre megnyugtatóan azt tudod válaszolni, hogy ez, csak rajtad áll, akkor valamit nagyon jól csinálsz...
Nem célom a rendszer működését taglalni, elemezni, vannak sokan, akik ezt nagyon magas szinten művelik.
Amiről én most beszélni fogok, az a jövőnk záloga! Nem túlzás és nem nagyképűség, hanem ez így van!
A világ csak abban az esetben tud egészségesen működni, ha egyensúlyban van. Férfi és Nő, hideg és meleg, tél és nyár, tűz és víz, jó és rossz...sorolhatnám még. Létünk szélsőségesen elsodródott egy rossz irányba, melyet helyre kell billentenünk, vissza kell állítanunk egy természetes értékrendet! Ezt mindaddig nem tudjuk megtenni, amíg a pénz (profitorientált kapitalizmus) uralja gondolatainkat. Szükségünk van pénzre, de nem törekedhetünk arra, hogy mindent az tegyen megvalósíthatóvá, vagy ítéljen kudarcra, mert a pénz egy végső csereeszköz, nem más!
Kalandozzunk el egy kicsit...több száz, vagy inkább ezer évet...amikor még nem voltak jobbágyok, urak, királyok, pénzesek és pénztelenek, csupán Emberek, akik figyelték a természetet, alkalmazkodtak ahhoz, becsülettel dolgoztak, segítették egymást, adtak egymás szavára, hűségesek és bátrak voltak. Akkor is voltak ármánykodók, de azokat kíméletlenül eltávolították, mert a JÓ volt a TERMÉSZETES!
Évek megpróbáltatásainak, tanításainak, pofonjainak és iránymutatásainak köszönhetően, eljutottam az "eddig és nem tovább!" pontra! Nem vagyok hajlandó azért csinálni valamit, hogy besimuljak, alkalmazkodjak, jó pofát vágjak! Nem! Talpra kell álljunk, fel kell emelni a fejünket, különben méltatlanok leszünk Őseinkhez és átnéznek rajtunk utódaink. Ezt nem tudjuk másként megvalósítani, csak ÖNZETLENÜL!!!!
Ha csak a szikrája is felmerül bennem, hogy ebből mi hasznom származik, akkor nem vagyok önzetlen. Nem haszonért, dicsőségért, elismerésért kell éljünk, csupán a szívünk boldogságáért, mások öröméért, mindnyájunk békességéért!
A továbbiakban minden cselekedetem, tettem és törekvésem ezen cél elérését szolgálja.
Kérdem hát, ki az, aki mellém áll, kik azok, akikkel helyrebillentjük a mérleg nyelvét? Ha azt mondod "Én!", akkor vagy annyira önzetlen, hogy egy élhető Magyarország felépítésébe belekezdj? Mered vállalni azt, hogy semmi hasznod nem származik ebből, csupán példát mutatsz, utat nyitsz a felcseperedő nemzedéknek és Eleid háborgó lelkét megnyugtatod, helyreállítod a természettel felrúgott szövetséget? Én elkezdem, ha jössz, ha nem...az Álom Majort, ha kell két kezemmel építem fel. Én nem tehetek mást, mert ez a dolgom, ezért vagyok pont most, pont itt! A súly ami a vállamon van egyre nagyobb, de én is egyre erősebb vagyok. Szinte szárnyalok a tudattól, hogy "csupán" ennyi a feladatom. Példát mutatok, bebizonyítom, hogy képes vagyok magamról és családomról gondoskodni, megmutatom, miként lehet embereken segíteni anélkül, hogy kérjek érte cserébe valamit. Rajtunk múlik, hogy ez mint a fény szétárad, vagy elintézzük egy legyintéssel, mondván kevesek, gyengék vagyunk hozzá. Reményt adhatunk több millió Magyar Testvérünknek, visszaadhatjuk a hitüket, önbecsülésüket!
Elhitették velünk, hogy nem vagyunk képesek önállóan, saját döntéseinket felvállalva élni, belehajszoltak minket egy központosított, irányított és felügyelt világba. Kérlek válaszolj az alábbi kérdéseimre magadnak!
Boldoggá tesz az a tudat, hogy a Kárpát medencében élsz? Büszke vagy arra, hogy Magyar vagy? Van akár egyetlen egy ember is, aki azt mondja, hogy szeret, van akinek azt tudod mondani, hogy szeretlek? Tudsz-e friss levegőt szívni? Tiszta vizet inni? Éheztél- e valaha igazán? Érezted valamikor is úgy, hogy megfagysz, vagy felperzsel a hőség? Ha kedved tartja, akkor énekelhetsz, táncolhatsz, nevethetsz?
Amikor én feltettem ezeket a kérdéseket magamnak, bevallom megnyugodtam...Kiváltságosak vagyunk...
Ha az életedben bármikor is elbizonytalanodtál, esetleg még olyat is mondtál, hogy nincs tovább, az csak azért van, mert elhitették veled, hogy rá vagy szorulva mások irányítására! Vedd a kezedbe a saját sorsod!
Hogyan?
Építsd fel a saját otthonod! Teremtsd elő ételed, italod. Állíts elő mindent amire szükséged van, neveld és tanítsd gyermekeid, és élj boldogan! Lehetséges ez?! Remélem pár perc múlva kétséged sem lesz felőle!
Legelőször tegyük magunkba helyre a "mire van szükségem" kérdést! Ne essünk szélsőségekbe, ne szoruljon el a gyomrunk, ha le kell mondanunk a duplaklímás autóról, de azt se gondoljuk, hogy nincs többé forró fürdő...csupán helyre kell tenni az ÉRTÉKRENDÜNKET!
Van-e szükségünk 200m2-es összközműves házra? Szerintem megteszi a természetes, helyben fellelhető anyagokból készült 50m2-es OTTHON, mely teljesen független minden közműtől és energiaszolgáltatótól!
Egyetlen megoldás az, hogy bemész a boltba és megveszed azt, amire szükséged van? Mi lenne, ha a napodat azzal töltenéd, hogy mindezeket előállítod, saját igényednek és ízlésednek megfelelően? Talán jól is éreznéd Magad?! Valóban szükséges-e a szülőknek elmenni dolgozni, a gyerekeknek iskolába járni? Én nagyon szeretek minden percet a szeretteimmel tölteni...te nem vágynál erre? Valóban az iskolázottságtól függ a jóléted? Biztos van olyan gyerek, akinek megváltás az, hogy egy öreg kondás mellett tanulja ki az élet oskoláját. Aki akar menjen tanuljon, de legyen szabad választása! Jól esik olyan világban élni, ahol valamitől mindig félni kell? Nem jobb az élet minden percét élvezni, még ha az néha nagyon kemény és fárasztó is?
Én azt mondom vágjunk bele! Van egy hely, Álom Majornak hívjuk, ahol mindez megvalósítható s már elkezdtük felépíteni! Legyen példa ez a hely minden embertársunk számára, mutasson példát, adjon erőt! Hiszem, hogy átbillen minden kételkedő, amikor friss forrásvizet iszik. Ropogós, kemencében sült tönkölykenyeret eszik, frissen szedheti a zöldséget, gyümölcsöt. Láthatja, hogy miként készül a tejből tengernyi finomság, mennyi örömet okoz egy állat és milyen hálás a szeretetteljes gondoskodástól. Elmerülhet az erdő rejtekében, ha akar több napra.Láthat olyan épületeket, melyek természetesek, fenntarthatóak, függetlenek, önmagunk által kivitelezhetőek. Meghallgatják gondolatait, meglátásait. Kacaghat, énekelhet, táncolhat. ÖNMAGA lehet! Mit szólsz? Tudsz-e tenni ennek megvalósulásáért, lehetőségeidnek megfelelően önzetlenül? Gondold végig...tudom nagyon nehéz letenni, a "mihasznom?" és a "deeznekemmennyibekerül" gondolatokat...
Kérlek, csak akkor segíts, ha azt önzetlenül teszed!
Lehetsz önzetlen és hozol egy kiló tönkölyt, ha megteheted felépítesz egy boronaházat...nem ez a lényeg!
Azt szeretném elérni, hogy megmozduljunk, hogy higgyünk ,bízzunk! Bátran és büszkén nézhessünk gyermekeink szemébe, s ha álomra hajtjuk fejünket felmenőink szemében lássuk a csillogást!
Nem kívánunk senkivel szembeszállni, nem azt mutatjuk meg, hogy mit ne csináljunk, pont ellenkezőleg! Kézzel foghatóan, gyakorlatban,életszerűen tesszük az emberek elé a megoldást. Szándékunk komoly, s ennek megfelelően létrehoztunk egy alapítványt, melynek neve, Sólyomfalva Múlt-kor Alapítvány, ezzel is kifejezvén, hogy nem forradalmárok, lázadók, hanem tenni akaró közösség vagyunk! Célunk példát mutatni a felnövekvő nemzedéknek, lehetőséget adni, hogy megtanuljanak minden szükséges dolgot annak érdekében, hogy egészségesen, boldogan és függetlenül tudjanak élni! Segítheted a megvalósulást kétkezi munkáddal, szakértelmeddel, tanítással, a szükséges dolgok beszerzésével, bármivel...sok kicsi sokra megy...
Három hónapunk van, hogy egymásra találjunk...tavasszal nekikezdünk, akárhányan is vagyunk! Akár van pénzünk, akár nincs, akár van miből építeni, akár nincs...elkezdjük felépíteni a kemencés színt, amiben sülni fog a kenyér, elültetjük és elvetjük azokat a magokat, melyek a táplálékunkat szolgálják. Járni fogjuk az erdőket, mezőket, s hordjuk a forrásról a vizet. Kiépítjük az esővízgyűjtő rendszert, az alom wc-t , a szolár fürdőt. Felépítjük a legcsodálatosabb patics jurt-ot és a kőből, fából épült független parasztházat. Szélkereket és házi napkollektort állítunk, gondozzuk az állatainkat, ruhát varrunk, szerszámot készítünk, fazekaskodunk, egészségesen táplálkozunk. Odafigyelünk testünk-szellemünk-lelkünk egészségére, énekelünk és élvezzük egymás társaságát, megéljük minden pillanat és évszak szépségét és tanítását! Cél a bizonyosság, bebizonyítani, hogy az ország bármely pontján, a helyi adottságokhoz alkalmazkodva, bárki létrehozhatja a saját álmát...mert megyünk és segítünk!
Talán mostanra eldöntötted, hogy tudsz-e önzetlen lenni...
Ebbéli szándékodat kérlek jelezd a solyomfalvai@gmail.com címre.
Amennyiben az alapítványt szeretnéd bármilyen módon támogatni, abban az esetben minden szükséges iratot és okmányt megküldök részedre!
Ha ismersz olyan embert, aki érti és éli a fenti törekvést, kérlek tájékoztasd, mert minél többen vagyunk, annál hamarább és erősebben tudjuk helyreállítani életünket!
Van egy álmom....
Boldog, magabiztos emberek élnek az országban. Összefognak, segítik egymást. A vidéki a városit, az erős a gyengét. Önzetlenül....
Áldással és Szeretettel
Mihályfia
